Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának új folyama indult. 1888-tól 1948-ig jelent meg az Unitárius Közlöny. A kiadvány hosszú szünet után most újból jelentkezett. A szerkesztő- bizottság: dr. Szabó Árpád, Molnos Lajos, dr. Rezi Elek, Gál Mária. - A folyóirat hírt adott arról, hogy 1990. febr. 22-én a Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetség kolozsvári tagozata - több mint 40 éves szünet után - megkezdte tevékenységét. /Unitárius Közlöny - A Keresztény Magvető melléklete (Kolozsvár), júl./
1990. november 13.
Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1991. május 8.
Molnos Lajos a román televízióban látta az egri tanácskozásról készített filmet. Azon tűnődött, miért nem hívták meg az RMDSZ-t a konferenciára. Kifejtette nézetét: csatát vesztett sereget nem szabad minden esetben vert seregnek minősíteni. A csatát vesztett seregnek vigyáznia kell arra, hogy soha ne higgye, hogy ő megvert, legyőzött sereg. Illyefalván például építkeznek, ahogy a tévé is mutatta. A lelkipásztor elmondta, hogy felújítanak. Azt, amit egy előző korszak lerombolt. Az öt lerombolt bástyából egy már újra ép. /Molnos Lajos: Egy bástya? két bástya. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1993. január 22.
Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
1993. február 3.
Kolozsváron a városi tanács ülésén egy fenyegető levelet ismertettek: amennyiben a konvenciós tanácsosok továbbra is cinkosai maradnak az RMDSZ-nek, akkor behozzák a mócokat Kolozsvárra rendet teremteni. Ugyanígy fenyegetett Gavra is, 1992. decemberében. /Molnos Lajos: Visszarendeződve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1993. május 20.
Április elejétől Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei választmányának elnöke. Az eddigi elnököt, Kötő Józsefet az SZKT az országos testületbe választotta. A tisztújító gyűlésen heves vita volt, az eddigi három megyei alelnök /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter és Szász Alpár/ lemondott, mondván, ebben a felállásban képtelenek az együttműködésre. /Tisztújítás. = Kincses Kolozsvár, május - II. évf. 5. sz./
1993. november 23.
Molnos Lajos közölte, hogy az RMDSZ nem vesz részt a december 1-jei ünnepségen, csatlakozva a Demokratikus Konvenció álláspontjához. /Balló Áron: A hivatalos ünnepségektől távol marad az RMDSZ is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
1994. január 18.
Gheorghe Funar polgármester beismerte, hogy a Mátyás-szobron tervezett felirat-módosításra még nem kapta meg a jóváhagyást, de ígérte, még ebben az évben végrehajtja a tervét. Funar bízik benne, hogy az új művelődési miniszter megszünteti az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, mert az hazafiatlan szerv. Annak idején Ceausescu is ezt tette annak idején. Molnos Lajos tanácsos emlékeztette Funart, hogy a Főtér önkényes megváltoztatása ellentétben áll az Országos Műemlékvédelmi Bizottság döntésével. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1994. június 3.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadvánnyal fordult Funar polgármesterhez, választ kérve arra, hogy a ki adott utasítást a Teleki-ház falán álló Bem-emléktábla bevakolására, és rendelkeznek-e ehhez műemlékvédelmi bizottsági engedéllyel. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), jún. 2./
1994. június 22.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1994. június 24.
Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. július 5.
Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./
1994. augusztus 27.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke statisztikát mutatott be a román és magyar újságíróknak. Csendes, békés etnikai tisztogatásnak lehet nevezni, ami Kolozsvár hivatalaiban folyik. Kolozs megyében a magyarság aránya 23 %-os, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság tizenegy tisztségviselője mind román. A megyei törvényszék 19 bírójából 17 román és csak ketten magyarok, hasonlóan rossz az arány a megyei tanfelügyelőségen. A megyei mezőgazdasági igazgatóságon mind a 78 alkalmazott román nemzetiségű. A megyei tanács 118 belső alkalmazottja között egyetlen magyar van, a Funar vezette polgármesteri hivatalnak nincs magyar alkalmazottja. /Új Magyarország, aug. 27./
1994. november 17.
A Kolozs megyei RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott Molnos Lajos megyei elnök ellen hozott jogsértő törvényszéki végzéssel kapcsolatban. Molnos Lajos városi tanácsost 1994. júl. 8-án - több, a Mátyás szobor körüli törvénytelen ásatások miatt tiltakozó társával együtt - 5 ezer lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség. A megbírságoltak fellebbeztek, a tárgyalást 1995. jan. 11-ére tűzték ki. Közben a rendőrség kezdeményezte a pénzbüntetések fogházra való átváltását, ennek megfelelően a törvényszék a pénzbírságot egy hónapi börtönbüntetésre változtatta okt. 14-én. Minderről Molnos Lajos nem tudott, a tárgyalásra nem hívták. Nov. 15-én találta postaládájában a végzést, a letartóztatási parancsot. Az RMDSZ nyilatkozata szerint ez az eset jelzi az egyre agresszívabb támadást az RMDSZ és általában a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 16, RMDSZ Tájékoztató 414. sz., nov. 17./
1994. november 22.
Nov. 22-én Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lakásán rendőrök jelentek meg, letartóztatási paranccsal. Molnos bemutatta fellebbezését, akkor a rendőrök elálltak szándékuktól. Molnos Lajos előzőleg nov. 17-én beszélt Virgil Ardeleannal, Kolozsvár rendőrparancsnokával, közölte vele, hogy fellebbezett. Mindezt súlyosbítja, hogy a megyei törvényszék az előző napon, nov. 21-én tárgyalta ügyét, helyt adott fellebbezésének és megsemmisítette a börtönbüntetés kiszabását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1995. február 27.
Kolozsváron a febr. 27-i rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontja: Molnos Lajos és Boros János RMDSZ-tanácsosok leváltása, mert tagjai az RMDSZ önkormányzati tanácsának. A javaslatot egyszerű többséggel elfogadják, mire Kölnből hazatér Funar polgármester, jelenthetik neki, hogy a döntés megszületett, kérheti a prefektustól a tanácsosok fölmentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. március 14.
Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1995. április 12.
Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./
1995. május 10.
Nem várható szakadás az RMDSZ-ben, nyilatkozta Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak a kérdésére. /Új Magyarország, máj. 10.
1995. július 9.
Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.
1995. szeptember 8.
Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./
1995. december 6.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke bejelentette, hogy dec. 6-tól éhségsztrájkba kezd a diszkriminatív tanügyi törvény elleni tiltakozásul, folytatva Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását. Ezeknek az akcióknak elsősorban nem a hatalom felé, hanem "a mi közösségünk felé kellene, hogy üzenete legyen." A hatalom immunis az ilyen tiltakozó akciókkal szemben. - Sajnos Kolozsvár magyar lakossága semmit sem tesz az ellen, ami iskolaügyben és más ügyekben a városban történik. Molnos Lajos éhségsztrájkja üzenet a város magyar lakosságának. Megkezdett éhségsztrájkját láncszerűen folytatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ A Kolozs megyei RMDSZ felhívást tett közzé: naponta imaórákat és böjtnapot tartanak, tiltakozásként az anyanyelvi oktatást felszámolni akaró új tanügyi törvény ellen. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1996. január 3.
A Rákóczi Szövetség, az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és a Kárpátaljai Szövetség nyílt levélben fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékeztetve őt arra, hogy a múlt év decemberében levélben kérték Göncz Árpádot, szíveskedjen belefoglalni beszédébe a Magyarok Világszövetségének felhívását, amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri, újév napján este nyolc órakor gyújtsanak gyertyát ablakukban, kifejezve szolidaritásukat azokkal, akiket anyanyelvük használatában korlátoznak. Göncz Árpád ezt nem tette meg, egyetlen biztató szóval sem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. /Új Magyarország, jan. 3./ Az Új Magyarország munkatársának kérdésére Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette, hogy a hivatalos Magyarország - beleértve az államelnököt is - nem minden esetben lép fel határozottan, nem találja meg a kisebbségügyben hatásos tiltakozási formákat. - A román oktatási törvény életbe lépésekor az anyaország hallgatott. A kisantant működik, figyelmeztetett Molnos Lajos, Szlovákia és Románia rendszeresen egyezteti kisebbségpolitikáját. Horn Gyula kijelentése, hogy csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, beigazolódni látszik. /Új Magyarország, jan. 3./ Molnos Lajosnak ezt e véleményét a Vocea Romaniei kormánylap is ismertette, jan. 8-i számában. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Göncz Árpád államfő hivatala közleményt adott ki, ebben reagált a négy társadalmi szervezet hozzá intézett levelére. A Magyar Köztársaság elnöke egész politikájában mindenkor következetesen képviselte a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit - szögezte le a közlemény. Kifogásolták azt is, hogy az államfő beszédében nem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. A közlemény szerint az elnök újévi üdvözletében - mint ahogy az a "Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvéreim!" kezdő szavakból is kitűnik - minden magyarhoz szólt. /Társadalmi szervezetek levele a magyar államfőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Göncz Árpád nem adott választ arra, hogy miért nem foglalta bele beszédébe a kérést.
1996. január 9.
Több román lap is foglalkozott Göncz Árpád köztársasági elnök elnök újévi üzenetével kapcsolatos magyarországi vitával, illetve Kovács László külügyminiszternek a román-magyar tárgyalásokra és a határon túli magyar szervezetek szerepére vonatkozó megjegyzéseivel. Az Adevarul jelentésének címe: "Kovács László külügyminiszter károsnak tekinti a külföldi magyar szervezetek beavatkozását a diplomáciai tárgyalásokba." Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója ismertette a magyar külügyminiszternek az MTI számára adott nyilatkozatát, kiemelve abból, hogy a román-magyar alapszerződésnek tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az ide vonatkozó nemzetközi szerződések rögzítenek, s amelyeket belefoglaltak a magyar-szlovák alapszerződésbe is. Dorin Suciu idézte Kovács László megjegyzését, amely károsnak minősítette, hogy a határon túli szervezetek egyes vezetői csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. Suciu idézte a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetőjének, Duray Miklósnak a megjegyzését, miszerint a határon túli magyar kisebbségek kérdését a magyar kormányzatnak belpolitikai kérdésként kellene kezelnie, illetve Markó Béla megfogalmazását, miszerint ez egyszerre bel- és külpolitikai kérdés. - A Vocea Romaniei kormánylap idézte Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfőt is, nem tanúsít szilárd magatartást minden esetben, nem találja meg a hatékony tiltakozási formákat a kisebbségek kérdésében... "Az új oktatási törvény életbelépésekor nem tapasztaltunk semmiféle komolyabb lépést. Csalódást keltett, hogy az anyaország ebben az esetben is hallgatásba burkolódzott, noha tudnia kellene, hogy a kisantant működik." Molnos Lajos azt is nyugtalanítónak ítélte, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. /Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Lapvélemények a magyar államfő újévi üzenetéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1996. január 10.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Grigore Zanc megyei prefektushoz írt nyílt levélben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja miatt. Funar jan. 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján román és angol nyelvű emléktáblát akar elhelyeztetni Mátyás király kolozsvári szülőházán, melynek szövege közönséges név- és tényhamisítás: meghamisítja a király nevét /Mathias Rex sohasem volt "Matei Corvin"/, másrészt azt állítja, hogy román volt, holott édesanyja Szilágyi Erzsébet, tehát csak román. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11., 694. sz./ Gheorghe Funar polgármesterkedése óta a kolozsvári városháza megsokszorozta alkalmazottainak számát, mégsem akad senki az illetékesek közül, aki a magyar sajtót is tájékoztatná a polgármesteri hivatal döntéseiről. Dican igazgató, a protokoll osztály vezetője szerint a hivatal csak írásos közlemények alapján értekezik a sajtóval, maga is csak kikapcsolt magnó előtt volt hajlandó a Mátyás király szülőházára kerülő új emléktábláról egyáltalán szót ejteni. A régi emléktábla mellé egy azzal azonos nagyságú, kétnyelvű táblát akarnak elhelyezni a következő szövegel: "A történelmi hagyománynak megfelelően ebben a házban született Matei Corvin, a nagy hadvezérnek, Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia. A román Matei Corvint az uralkodásához (1458-1490) fűződő vívmányok alapján Magyarország legnagyobb királyának tekintik." A bronztáblát jan. 24-én helyezik el. A városi tanácsban nem tárgyaltak erről. A polgármester ismét kész tények elé akarja állítani a tanácsosokat. /(németh): Mátyás király román eredetét hirdető emléktáblát helyeznek a szülőházra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1996. január 12.
Romániában románok élnek, magyarság csak Magyarországon létezik! "Nálunk itthon mi, románok, vagyunk az urak és mindig is azok leszünk." Ez áll Gheorghe Funar polgármester jan. 11-i, a Mátyás-emléktáblaügyben kelt közleményében. Az RMDSZ nyílt levélben tiltakozott az emléktáblára kerülő szöveg miatt, erre válaszolt minősíthetetlen hangnemben a kolozsvári polgármester, és felszólította a város lakosságát, lépjen fel nyíltan az ellen a párt ellen, amelyik "megszegi az ország törvényeit és alkotmányellenes magatartást tanúsít". - Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök Grigore Zanc prefektushoz intézett nyílt levelében nem esett szó semmiféle mozgósításról, a polgármesteri közlemény szerint az RMDSZ ismét utcai tüntetésekre szólította fel Kolozsvár magyar lakosságát. /A polgármester visszavág Funar az RMDSZ elleni nyílt fellépésre szólítja fel a lakosságot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1996. január 13.
Funar megszerezte a Művelődési Minisztérium jóváhagyását. /!/ Molnos Lajos válaszolt Grigore Zanc prefektus fenti levelére. Ebben a Kolozs megyei RMDSZ-elnök kifogásolta, hogy a szöveg nem tükrözi a történelmi valóságot, és megismételte korábbi kérését: a prefektus akadályozza meg a tábla elhelyezését. /Molnos Lajos nem elégszik meg a prefektus válaszával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1996. január 15.
Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./
1996. január 22.
Fey László határozottan kiállt Magyarország mai vezetői mellett, elfogadva kisebbségpolitikájukat, ezzel vitába szállt Molnos Lajosnak a Szabadság, jan. 9-i számában közölt véleményével, aki csalódott az anyaországban. Fey László védte a magyarországi vezetést, nem értett egyet a magyarországi ellenzéki pártokkal, akik azzal vádolták a magyar kormányt, hogy sokkal hatásosabb lépésekre lett volna szükség. - Duray Miklós javasolta, hogy a magyar országgyűlésben a határon túli magyaroknak is legyen képviselőjük. Ezt Fey László elutasította. Molnos Lajost nyugtalanította, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinteti magát, ezzel Antall Józsefre célzott, aki azt mondta, hogy 15 millió magyar miniszterelnöke, beleértve a határokon túliakat is. Fey László Horn segítségére sietett, azt írva, hogy jogilag a miniszterelnök az illető állam végrehajtó hatalmának a vezetője. "Így Horn Gyula még csak nem is 10 millió magyar, hanem 10 millió magyar állampolgár miniszterelnöke; ebben a számban benne vannak az országban élő németek, romák, szlovákok, románok is." /Fey László: Tények és vélemények. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1996. január 22.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Tanácsa jan. 2-i ülésén Molnos Lajos elnök a lakosság közönyösségét tette szóvá. A helyhatósági választásokon minden magyarnak el kellene menni szavazni. Funar nem lehetett volna polgármester, ha az előző alkalommal mindenki részt vett volna a választáson. /Sz. K.: Helyhatósági választások A magyarság lesz a mérleg nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
